A valóság relatív. Nincs abszolút valóság. Találkozhattál már ezekkel a kijelentésekkel. Lehet, hogy sztereotípiának tüntek számodra. Azért hívjuk ezeket sztereótípiáknak, mert nem tudjuk valójában mit is jelentenek. Nagyon érdekes témának találom, ezért döntöttem úgy, hogy írok róla. .a szubjektív valóság.
Arról van szó, hogy csak egy szemszögből tudjuk szemlélni a világunkat. Ez pedig saját magunk nézőpontja. Ha az embereket vesszük alapul, akkor 6 milliárd valóság létezik ebben a pillanatban. A konfliktusok mindig két, vagy több személy valóságról alkotott képe miatt következik be. Akkor amikor nincs összhangban a két szubjektív világ. Itt nincs abszolút igazság. Egyik oldalon az egyik fél meg van gyöződve róla, hogy amit állít az igaz, és a másik fél a másik oldalon pedig arról, hogy az ő véleménye igaz. Nos mindkettönek igaza van még akkor is, ha az egyik fél igazsága bizonyított fizikai tény. Ez ostobaságnak hangozhat, de mélyebb értelemben kell vizsgálnunk a dolgot. Amit hiszünk a világról, azt tesszük valóságunkká, függetlenül attól, hogy azt fizikailag lehet bizonyitani vagy nem. Hamis-e az információ vagy sem.
De nézzük mi is a valóság. Itt az én szemszögemből írom le, amire rájöttem, és meggyözödésem, hogy így is van.
A VALÓSÁG A JELEN pillanatban történő események, és azokra való gondolati és érzelmi reakcióink eredménye. Amit jelen pillanatban tapasztalunk a fizikai világban az öt érzékszervünkön, a gondolatainkon és érzésinken keresztül. Amit a múltban tapasztaltunk az már nem létezik. Elmúlt. A múlt nem létezik. Most érvelhetsz azzal, de igenis létezik, mert emlékszel, hogy mik történtek veled a múltban. De a múlt nem létezik. Csak a jelen pillanat létezik. Amikor a múltra gondolsz, akkor gondolataiddal újjá teremted a múltat. Felidézed magadban ami megtörtént veled. De ezt is a JELEN pillanatban teszed. Tehát Csak a JELEN tapasztalataink számítanak. A jelen pillanatot fel tudod használni, hogy a jelenre koncentráljon, vagy a múlt eseményeit idézze föl, vagy a lehetséges jövőn elmékedj.. Esetleg fantáziálj bármiröl. Amit a jelen pillanatban tapasztalsz, legyen az gondolatban, érzésben vagy a fizikai valóságban az VALÓSÁG. Nem tudsz elmenekülni a JELEN valóságából, mert az sodor magával. Ez a természete. A múltból egy pillanat alatt jelen lesz.
A JELEN PILLANAT a múlt és a jövő közötti végtelen időtartamu, és felfoghatatlan sebességű időintervallum. A JELEN PILLANAT AZ EGYETLEN VALÓSÁG. A JELEN a folyamatos jelenlét.
Minden valóságos amit tapasztalsz a világot nézve az öt érzékszerven keresztül. MINDEN KIVÉTEL NÉLKÜL. A gondolatok amikre gondolsz, és az érzéseid is szintúgy a valóságod részei. Ez független attól, hogy elhisszük-e, hogy igaz vagy sem. Mert minden amit tapasztalunk, minden amit gondolunk, minden amit érzünk az LÉTEZIK. A valóságunk része. Azért létezik, mert minden tapasztalásunknak befolyása van az életünkre.
Az életünket születésünk óta egészen halálunkig két féle képpen szemléljük. Az egyik, hogy amit tapasztalunk azt elhisszük, a másik hogy amit tapasztalunk nem hiszük el. Hazugságnak, vagy mesének gondoljuk. Nincs kivétel. Ha felnézünk az égre, és azt mondjuk, hogy kék az ég, akkor azt el is hisszük. Ez esetben olyan valóságot alkottunk gondolatban amit elhiszünk. De ha egy mesét olvasunk, vagy Tv-ben nézünk, akkor jól érezzük magunkat mert szórakozunk közben, de tudjuk, hogy nem igaz amit láttunk. Tudjuk, hogy színészek játszák el. Ez esetben olyat tapasztalunk amit a valóságunkká tettünk, de nem hisszük el, hogy van igazság alapja.
Tehát Minden Valós amit a jelen pillanatban észlelünk, gondolunk, érzünk.
Vannak olyan dolgok a világban amikről még nem is tudunk. Mivel nem tudunk róluk, képet sem tudunk alkotni. És ha ez így van, akkor azt sem tudjuk eldönteni, hogy elhisszük-e vagy sem. De akkor nem is gondolunk rá, és nem jelenik meg a valóságunkban. Tudnunk kell, hogy mindig is lesznek olyan dolgok a világban amikröl tudomásunk sem lesz sosem. Nem fogunk pár milliárd embert megismerni. Nagyon sok könyvet nem fogunk olvasni sosem, még csak a címét, a szerzőjét sem fogjuk ismerni. Rengeteg alkalmat szalasztunk el, ugy hogy nem is tudunk róla. A világ legtöbb részén nem is fogunk járni. Egyszerűen lesznek a világnak olyan pontjai, amiket nem fogunk látni sosem. Nem fogjuk megtapasztalni az életmódot sem, ahogyan ott élnek az emberek. És mennyi minden van, amit sosem tapasztalhatunk meg.
Az agyunk azzal táplálkozik amilyen alapanyaga van. És ezek az alapanyagok a gondolataink. Az alapanyag pedig a valóságunk. A gondolataink pedig a szellemi vitaminok. Minden nap tágitjuk a valóságunkat. Ha tudatosan akarunk élni, akkor szürjük ki szándékosan a nekünk nem tetsző dolgokat. Mindössze annyit kell tennünk, hogy arra forditjuk szándékaink energiáját, hogy arra gondoljunk amit akarunk, ahelyett, hogy a nemkívánatos dolgokat újra a jelenbe fanztáziáljuk azzal, hogy nem cenzurázzuk mit engedünk be a tudatunkba, és mit nem. Nem az számít, hogy valami valós vagy sem a fizikai világban, hanem, hogy mit tapasztalunk a JELEN pillanatban. Csak JELEN van. Nincs múlt és jövő. Amig leírtam a jövő szót, máris a jelenemmé tettem. És ez így fog menni még a világ...
Folyt köv.
