2008.10.25. 16:42| Szerző: motiváció blog

A komfort zóna nem más mint a saját kényelmi zónánk. Saját életünket, ha megfigyeljük, láthatjuk mik tartoznak bele, és hogy hol van a határa. Ez  kifejezés nem tőlem ered. Több önfejlesztési, és pszichológiai könyvben is említést tesznek róla. Engem személy szerint nagyon érdekel ez a téma. Vizsgáljuk meg közelebbröl miről is szól. A kényelmi zónánkba a megszokott dolgaink tartoznak. Például: A ház amiben élünk, a barátaink, az hogy milyen étterembe járunk, a munkahelyünk, az útvonal ahol közlekedünk, a kapcsolataink, szokásaink, viselkedésünk, reakcióink, megszokott gondolataink...és sorolhatnám. Egyszerűen, azok a dolgok, amik rutinszerűek az életünkben. Nem okoz különösebb feszültséget számunkra. Mert már ismerjük. Kényelmesen érezzük magunkat, ha ugyanabban a helyzetben vagyunk, ugyanazt csináljuk.

Reggel felkelünk ugyanabban az időben, dolgozunk, haza megyünk..alszunk.. Kialakul egy rendszer, egy szokás. És ez rögződik, és automatikusan müködik. A komfort zóna nem egy olyan dolog, ami rossz lenne. Igazából se nem rossz, se nem jó. Nézőpont kérdése. Ha olyan dolgok tartoznak bele a rutinjainkba, amik jó érzést okoznak nekünk..akkor az jó. Ha olyan szokások, körülmények amik kellemetlenek akkor az nem jó. Mégis sokan vagyunk akik hajlamosak bent bentrekedni a zónában. Például: Nem járunk új helyekre, nem akarunk új embereket, körülményeket felfedezni. Nem térünk le a megszokott útról.

Ennek az a magyarázata, hogy mindig a kényelmesebb megoldásokat részesítjük előnyben. Ezek nem okoznak különösebb feszültséget. A megszokott társasági köreinkben fesztelenül érezhetjük magunkat. Ha ugyanarra a helyre járunk el szórakozni, akkor az is sokkal biztonságosabbnak tűnik számunkra. ..

Ha fejlődni akarunk, új élményeket akarunk megtapasztalni..ki kell lépnünk a kényelmi zónánkból és lépni kell az ismeretlen fele. Az érdekes ebben az, ha belekerülünk egy új helyzetbe, akkor elöször kicsit feszültek vagyunk, majd idővel megszokjuk és a komfort zónánk részévé válik... A komfort zóna határait képesek vagyunk tágítani. A saját életünkért mi  vagyunk a felelősek, tehát azért is hogy a zónánkba mit engedünk be és mit nem.

A zonánkban való bentragadás, sokszor kényelmetlen számunkra. Vágyunk új célokra, élményekre, mégsem teszzük meg. Ez az emberi természet ösztönszerű reakciója, hogy bent tartson a megszokott dolgokban.

Ilyenkor fel kell tennünk magunkban a kérdést!

Mi a fontosabb számunkra? Ha kilépünk az ismeretlenbe kényelmi zónánkból. Elfogadjuk, az átmeneti kellemetlen érzéseket, amiket tapasztalhatunk kilépve az ismeretlenbe? Vagy:  Inkább örök időkig szomorkodunk az elszalasztott lehetőségek miatt?

A döntés a miénk! A tiétek és az enyém!

A bejegyzés trackback címe:

https://motivacio.blog.hu/api/trackback/id/tr44731255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vicaflp 2008.12.29. 14:57:49

Nagyon nekem szólt ez a cikk. Köszönöm!
süti beállítások módosítása